Búvárok az árvízvédelemben - Roith György visszaemlékezése 1. rész

Amióta csak megjelent a – Búvárharang 1990/2. számában – visszaemlékezés az 1970. évi Tiszavölgyi árvízvédekezésben résztvevő búvárokról és az elvégzett munkákról,megemlítve a klubokat és résztvevőket, bántott a lelkiismeret. Bántott, mert nem emlékeztem meg az elsőkről és a követőikről. Most a jubileumi év kapcsán megpróbáljuk a teljesség igénye nélkül a résztvevők emlékeire támaszkodva felidézni az 1965-ös, 1972-es és az 1979-es árvizek elleni védekezésben résztvevő búvárok tevékenységét is.

1965. Dunai árvíz

A nyári árvíz Gemenc és az országhatár között a gátakon kritikus helyzetet teremtett, az egyre veszélyesebbé váló helyzetben az OVH megkereste az MHSZ Országos Központot, kérve búvárok kiküldését a veszélyeztetett területre. A védelmi szakasz vezetője Kiss György a Pécsi VIZIG igazgatója volt.

A riasztásra pécsi, szegedi, budapesti, valamint az éppen kiképzés alatti tűzoltó búvárok vonultak ki.

Idézzük itt Mészáros Gyula véleményét, aki nehézbúvárként 4 évtizedet merült és dolgozott igen változatos körülmények között: Az árvízvédekezési búvármunkánál nem tudom megállni, hogy meg ne említsem milyen forradalmi változást hozott a könnyűbúvár felszerelésben dolgozó búvárok megjelenése. A kb. 12 kg-os felszerelésben dolgozó nehézbúvár, aki búvártagról merül a kiszolgáló személyzet segítségével, hátrányba került a gyors helyzetváltoztatásra képes, mozgékony könnyűbúvárral szemben, akiknek az alkalmazása megfelelőbb a nehezen megközelíthető helyszíneken való bevetésre, valamint sokkal rövidebb a készenléti idejük.

Az árvíz elleni védekezésben a búvárok a Duna mindkét oldalán dolgoztak, elsősorban fóliázták a gátakat, a felderítést végezték. A legjelentősebb tettük egy nagy buzgár nyílásának homokzsákokkal való elzárása.

„A búvárcsoport a helyszínre érkezett a legkritikusabb pillanatban. Az ott lévő védekező csoport vaktában uszályról szórta a homokzsákokat a vízbe. A búvárok név szerint Bárdi, Bobák, Farkas, Sáfrány gyorsan beöltözött és búvárfelderítést végzett, majd az ő irányításukkal és munkájukkal a homokzsákokkal sikerült a meglehetősen tág buzgárt eltömíteni. Ezzel a tettükkel sikerült a gát átszakadását elhárítani, és a szigeti oldalon lévő településeket és szántóföldeket megmenteni. Itt megjegyezném a munka veszélyességét: ha a búvárok nem óvatosan közelítik meg a nyílást, úgy a nagynyomású víz beszippantja őket a gát gyomrába és menthetetlenül ott maradtak volna” idézi fel az eseményeket Mészáros Gyula.

Az árvízvédekezésben részt vett szervezetek:

• Amphora Búvárklub

• MHSZ BHG Viziklub

• MHSZ Csepel Viziklub

• MHSZ Ganz-Mávag Viziklub

• MHSZ Pécs Viziklub

• BM Túzoltóság Búvár Csoport

A résztvevő búvárok (a szerzők ismeretei szerint):

• Bárdi Miklós – Munka Érdemrend arany

• Bobák Ferenc

• Farkas Ferenc

• Kertész

• Mészáros Gyula

• Mischl Ferenc

• Princz Győző

• Sáfrány József

• Surányi Csaba

• Táncos Gyula – Munka Érdemrend bronz

• Várkonyi Károly – Munka Érdemrend bronz

• Világi Gyula dr.

Az árvízi védekezésben résztvevő búvárok eredményei és felhasználhatóságuk hatására az Országos Vízügyi Hivatal az ÁBKSZ keretében búvárcsoport létrehozását döntötte el. A búvárcsoport megszervezésével Kádár Imrét bízták meg. 1968-ban Kádár Imre vezette négy fős ABKSZ búvárcsoport megalakult.

Videó archívum