“Fel kell tölteni a lelki benzinkutat!” − dr. Lénárt Ágota

„A sportolóknak függetlenül attól kell tenniük a negatív hatást keltő szituációk leküzdéséért, hogy az milyen eredménnyel zárul. Azt se felejtsük el, hogy a humor, az önjutalmazás, a megerősítés és a siker átélésének szerepe még fontosabb lesz, mint korábban” − mondta dr. Lénárt Ágota, a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője a "Hogyan tovább, magyar sport?" elnevezésű online konferencián.

Hogyan tovább, magyar sport? Sok versenyző, vezető, szurkoló fejében merülhetett fel a kérdés, miközben a koronavírus-járvány miatt két hónapra szinte teljesen leállt az élet, a hazai és a nemzetközi eseményeket egymás után törölték vagy halasztották el. S nem mellesleg ezzel a címmel rendezte meg az első online konferenciáját az Utanpotlassport.hu szerkesztősége a Magyar Sportújságírók Szövetsége által létrehozott Nagy Béla-program támogatásával, amelyen előadást tartott a Testnevelési Egyetem Pszichológia és Sportpszichológia Tanszékének vezetője, dr. Lénárt Ágota is.

„Tényleg mentálisan a legnehezebb? A válaszom egyszerű: igen, nagyon nehéz, mivel a sportolók elveszítették a forgatókönyveiket. Alapesetben ők mindig pontosan tudják, mit kell tenniük azért, hogy elérjenek a következő célig. A jelenlegi szakasz pontosan emiatt tűnhet kilátástalannak. Megfelelhetetlen kérdések merülnek fel a versenyzők fejében: »biztosan képes vagyok meglépni a következő lépcsőfokot? Odaérhetek még? Megtörténhet bármi úgy, ahogyan elterveztük?« A bizonytalanság okozza az egyik legfőbb gondot, ehhez hasonló helyzetre ugyanis eddig még nem volt példa.”

A szakember kifejezte az olimpiai ciklussal kapcsolatos aggodalmait, ami korábban mindig négyéves volt, ehelyett most egyéves lesz. Felhívta a figyelmet az erőviszonyok átalakulása miatt adódó kérdőjelekre is, amelyek szintén bizonytalanságot okozhatnak.

De!

„Az előttem szólók előadásából sejthetjük, hogy a sport nem lesz bukóágazat idehaza − ez jó hír, legalább emiatt nem kell töprengeniük a versenyzőknek. Mi több, ezt akár lehetőségként is értelmezhetik annak érdekében, hogy új lendületet vegyenek. A leállás idején számos olyan segítséget lehet igénybe venni, amelyre általában az mondják a mesterek, hogy »erre most nincs idő«. Gondolok ezalatt a sportorvoslásra, a rehabilitációra, a regenerációra, a dietetikára, a biomechanikára és talán állíthatom, a sportpszichológiára is − mind olyan szakmai ágazat, amely nagyban hozzájárulhat a fejlődéshez.”

Kiemelte, problémaként adódhat a frusztráltság, a szorongás, nem beszélve arról, hogy többen akadályoztatva érzik magukat:

„A karantén, a bezártság ehhez hasonló »tünetekkel« járhat. Azok a sportolók lesznek előnyben, akik jól alkalmazkodnak a nehéz szituációhoz: persze ez nem egyszerű… Van olyan, ehhez szükséges tulajdonság, amely veleszületett adottság, de akadnak olyanok is, amelyek tanulhatók − ez utóbbiak különféle módszerek elsajátításával működnek: említhetném a relaxációt, a mentális tréninget, a fókuszálást, a mozgássorok elemzését, a technikai vagy a taktikai felkészültséget. Bátran jelentem ki, hogy a mentális felkészülés szerepe erősebb és fontosabb lesz, mint valaha. Az Egyesült Államokban, az egyik konferencián ez volt a szlogen: »Ma már nem lehetsz olimpiai bajnok mentális felkészültség nélkül!« − milyen igaz… Ebben az értelemben már az edzők sem lesznek mindenhatók: elengedhetetlen a szakmai segítség bevonása.”

A tanszékvezető kifejtette, hogy a bizonytalan helyzetben a sportolók sokkal többet foglalkoznak a jövőjükkel. Ez fontos, de nem veheti el a pszichés energiát a felkészüléstől. Az erre adott reakcióban egyaránt közrejátszik a szülői minta, a korábban tapasztalt élmények, valamint az érettség. A sportpszichológus feladata az is, hogy a versenyzőket alkalmassá tegyék a mentális hibák javítása.

„A tevőleges cselekvés csökkenti a szorongást: a sportolóknak függetlenül attól kell tenniük a negatív hatást keltő szituációk leküzdéséért, hogy az milyen eredménnyel zárul. Azt se felejtsük el, hogy a humor, az önjutalmazás, a megerősítés és a siker átélésének szerepe még szükségesebb lesz, mint korábban. Fel kell tölteni a belső, lelki benzinkutat! Emellett: ha egymást segítjük, azzal magunknak is jót teszünk, ez egyaránt pozitív löketet adhat a mindennapokhoz.”

Forrás: Krasznai Bence – utanpotlassport.hu