Magyar búvár magas-merülési világrekordja

Kedves Iván!


Mindenek előtt szeretnélek tájékoztatni benneteket, hogy az alábbiakban leírt merülésünknek elsődleges célja nem a jelenlegi rekord beállítása, vagyis valaki más – az általunk egyébként végtelenségig tisztelt Johan Reinhard, - eredményének a túlszárnyalása volt. Nyilvánvalóan ez azzal is jár, - és álszentség lenne azt állítani, hogy nem esne jól, - hogy ezentúl minket jegyeznek rekorderként. A Guiness Rekord hitelesítés azonban egy rettenetesen hosszú és nehézkes folyamat. Mivel az egész világon mindössze néhány ember foglalkozik extrém magashegyi búvárkodással, nagyon nehéz hiteles, hozzá értő tanácsadót találni. Nem is nagyon találnak... Ennek az a következménye, hogy ezen a magasságon szinte teljesíthetetlen és persze életveszélyes is a feladat, amihez pluszban még értelmetlen feltételeket szabnak. 

Bízunk benne, hogy a NASA egyik - talán egyedüli hiteles - szaktekintélyét sikerül megnyerni az ügyünknek. Ugyanakkor már számtalan magyar szaktekintély (pl.: az ELTE geológus, térképész, stb. professzorai), orvosok, közjegyzők segítenek minket szakvéleményeikkel, nyilatkozataikkal. Én sehol, - a CMAS szabályzataiban sem találtam olyan fogalom-meghatározást, ami bizonyos mélység eléréséhez kötné a búvármerülést. A Guinness viszont, - nem szakmai szervezet lévén, - értelmetlenül ragaszkodik egy olyan mélység eléréséhez, ami ilyen, 6380 méteres tengerszint feletti magasságban, már egyszerűen nem létezik.... Ilyen teoretikus harcok lefolytatására is kényszerülünk sajnos... A Magyar Búvár Szakszövetség és a Te segítségedet szeretném ezzel kapcsolatban igénybe venni. 

És akkor bele a közepébe!

Rajtatok keresztül örömmel tájékoztatom minden magyar búvártársamat, - még remélhetőleg a média megjelenések előtt - hogy 2016. 02. 21-én Chilében, az Ojos del Salado nevű vulkánon 6.380 m-es magasságban, jelenlegi ismereteink szerint a világ legmagasabban fekvő merülhető állóvízében, sikeres búvármerülést hajtottam végre. A feladat végrehajtásához Nagy Patricia hegymászó segítségét vettem igénybe. 
Az eddig világrekordként nyilvántartott 5.900 méter körüli eredményt érdemben 1982-óta senki nem tudta túlszárnyalni, noha egy 6.400 méter körüli merülés lehetősége, - mint következő lépés - már legalább 15 évvel ezelőtt kirajzolódott. A merülés rendkívüli összetettségéről, nehézségeiről és rendhagyó kockázatairól, valamint az Atacama sivatagban uralkodó körülményekről tanúskodik, hogy csak sikertelen próbálkozásokról van tudomásunk, jóllehet a nemzetközi versenyhelyzet nagyon erős, és ismételt próbálkozások már voltak. A szokásos 8-12 fős expedíciókkal ellentétben mi mind a három ezelőtti sikertelen próbálkozásunkat is ketten hajtottuk végre és a jelenlegi eredményes merülés Patrícia segítségével zajlott le. 

A merülés során – közel 0 méteres látótávolság mellett- 2 méteres maximális mélységet sikerült elérni, a merülési idő körülbelül 10 perc volt.
A merülést víz alatti videofelvétel elkészítése céljából - ezt sajnos a technika végül teljesen meghiúsította -, valamint a kedvező időjárás előrejelzés ellenére ránk lecsapó hó- és jégvihar miatt több alkalommal, szabályozottan meg kellett szakítani. 
A kedvezőtlen időjárási körülmények végül a felszerelések teljes hátrahagyását és azonnali szabályozott ereszkedést követeltek meg (felszereléseinkért másnap visszamásztunk). A merülést - mely egyedi, kiegyenlítő térfogat nélküli felszerelés konfigurációval történt 100%-os orvosi oxigén használatával - speciális eljárások előzték meg és zárták. 

Sikerünket teljes hírzárlat mellett folytatott öt év előkészület (többek között heti hét nap edzés) és tapasztalatgyűjtés előzte meg. Az extrém magashegyi búvárkodás (extrém magasságról 5.500 méter felett beszélünk) területén egy-egy merülésre a siker esélye mindössze néhány százalék, így itt csak hosszú távra érdemes tervezni. Ma már biztosan tudjuk, hogy az információ visszatartása kiemelt fontosságú volt a többszöri próbálkozás lehetőségének biztosításában, csökkentve így a "versenytársaink" médiahadjáratai által okozott nehézségeket. 

Nagyon köszönjük mindazt a segítséget, tudást, amit elsősorban a Szakszövetség oktatóitól kaptunk és reméljük Ti is magatokénak érzitek a sikerünket! Eredményünk iránt - jelenlegi tapasztalataink alapján - elég nagy az érdeklődés itthon és külföldön egyaránt, ezért mindent megteszünk annak promotálásáért és a magyar búvárok hírnevének öregbítéséért. 

Üdvözlettel,

dr. Tósoki Ernő és Nagy Patricia